A ,,Békés megye régeszeti topográfiája" munkálatainak megindulásakor, 1968 tavaszán jutottunk el a Vesztő melletti Mágori dombhoz. Már az 1930-as évektől kezdve kerültek elő innen különböző korú leletek a területen végzett szőlőművelési munkák alkalmával. Ezek különböző múzeumokba kerültek. 1968 novembereben Nagy Katalin probaásatást végzett a dombon, melynek során megtalálta a középkori temetőt. 1970-ben Juhász Irén vette át az ásatás vezetését. Ettől az időtől kezdve folyamatosan, tervásatás keréteben történt a Csolt-nemzetség monostorainak feltárása 1978 végéig. A középkori falak feltárása közben, a mélyebb rétegek éríntésekor bronzkori telepmaradványok is felszínre kerütek. Ezért kapcsolodott be Hegedű Katalin 1972-1976 között az őskori tell feltárásokba.
        A Csolt-monostor falainak műemléki konzerválására 1976-ban Istvánfi Gyula építészmérnök készített programtervet. 1977-ben a kiviteli terv is elfogadásra kerüt. 1979-ben a Vésztői Nagyközségi Tanács VB Költségvetési Üzeme megkezdte a helyreállítást és azt 1982-ben befejezte. 1980-ban kezdődött a Wenckheim pince kialakítása kiállítás céljára. Az állandó kiállítás - mely a domb történetét mutatja be az újkőkortól a török hódoltság koráig - 1982. augusztus 25-én nyílt meg a műemlékileg konzervált Csolt-monostori romkert avatásával együtt. A Mágori domb régeszéti és termeszetvédelmi védettség alatt áll.
        Az őskori tell évekkel korábbra tervezett helyszíni (in situ) bemutatásának munkálataira csak 1986-ban kerülhetett sor. A kettős domb északi részen 5x25 méter felületű szelvényt nyitottak meg úgy, hogy helyükön maradtak a telep- és temetőrészletek az újkőkortól a középső bronzkorig. A kiállítohely szilárd tetőszerkezetet kapott, amely alatt ,,L" alakú járdáról lehet megnézni a domb keresztmetszetét adó rétégsorokat és leleteket. A feltárást Makkay János és Juhaáz Irén végezték, a nagyközönség számára 1988 október 3-án nyitották meg.